Tartalom:
A.) Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló: mérleg, eredménykimutatás
B.) Szöveges beszámoló
1./ Általános rész, az egyesület rövid bemutatása
2./ A számviteli politika fő vonásai
3./ A mérleghez kapcsolódó és egyéb kiegészítések
4./ Kimutatás az egyesület vagyonáról
5./ Kapott támogatások és azok felhasználása
6./ Költségek és ráfordítások alakulása
7./ A 2004.évi tevékenység bemutatása

Tata, 2005. április 08.

Kálovics Imre
elnök

A.) Közhasznú egyszerűsített éves beszámoló: mérleg, eredménykimutatás

B.) A víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület közhasznúsági jelentés szöveges beszámolója

1. Általános rész, az egyesület rövid bemutatása

Az Egyesület célja a hagyományos tatai ünnep a Víz, Zene, Virág Fesztivál megrendezése, a rendezvényhez támogatók keresése, a városlakók részvételi szándékának erősítése, a város arculatának formálása a fesztivál által.

Az Egyesület tevékenységéhez szükséges bevételeket részben a költségvetéstől, egyéb adományozóktól, részben pedig saját Egyesületi tevékenységéből szerzi.

A költségvetés vagy más szervezetek által bizonyos - alaptevékenységük körébe tartozó - célok megvalósítása érdekében meghirdetett pályázatokon részt vesz és a megnyert díjjakból, fedezi a kiadásokat.

Az Egyesület a tárgy év során bekövetkezett gazdasági eseményeket a törvényi előírásoknak megfelelően elkészített saját belső szabályzataival összhangban rögzíti a könyveiben, és mutatja ki a Közhasznú Egyszerüsített Éves Beszámolójában.

A Számviteli törvény egyéb szervezetekre vonatkozó előírásai szerinti Közhasznú Egyszerűsített Éves Beszámolót készít. Könyvvezetése kettős.

A kapott támogatásokat, vagy pályázatokon elnyert összegeket a támogatóval megkötött szerződés aláírásakor követelésként mutatja ki.

A közhasznú tevékenysége ellenértékéről számlát állít ki, melyeket az alaptevékenységéből származó bevételeknek minősülnek.

Az Egyesület minden elnyert pályázati pénz felhasználását elkülönítetten kezeli, melyeket meghatározott ideig elszámol az adományozóval.

Az Egyesület tisztségviselői ellenszolgáltatás nélkül végzik tevékenységüket.

A mérleg és eredménykimutatás tagolása nem tér el a Számviteli törvényben előírt sémától.
Az Egyesület az évi mérleg-fordulónapját nem változtatta meg.
Az Egyesület rendelkezik a kötelezően előírt szabályzatokkal, melyek a következők:

A társaság az eszközök és források értékelési szabályzatában rögzíti a mérlegtételekhez kapcsolódó és azt tovább részletező eszköz-, forrásfajták értékelésének végrehajtási feladatait.

Az eszközök besorolása

Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva.

Minősítési ismérvek a számviteli elszámolások szempontjából

Lényegesség kritériumai
A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit.

Jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forint. A jelentős összegű hibákat a mérlegben és az eredménykimutatásban külön oszlopban kell kimutatni.

Ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke értékét legalább 20 százalékkal megváltoztatja (növeli vagy csökkenti), tehát a saját tőke értékét lényegesen megváltoztatja, lényeges mértékű hibának kell tekinteni, mert a már korábban közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek voltak.

Azt tekintjük kisösszegű követelésnek, amely esetében a végrehajtás költségeinek háromszorosát nem haladja meg a követelés.

Amortizációs politika

A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési értékből kell kiindulni.

Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.

Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. Az eszköz maradványértékét - az egyedi értékelés elve alapján - a hasznos élettartam végére számított eszköz, üzembe helyezésének időpontjában fellelhető hasonló korú eszköz piaci értéke alapján határozzuk meg. Ha az eszköznek a hasznos élettartam végén várhatóan realizált értéke nem jelentős, akkor a maradványértéket nullának tekintjük.

Nem jelentős a maradványérték ha annak értéke az éves értékcsökkenés értékével egyenlő vagy annál alacsonyabb, illetve ha az kevesebb mint 50 E Ft, akkor az 50 E Ft-ot nem éri el. Nem jelentős akkor sem, ha az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető.

Szoftverek és számítástechnikai eszközök esetében a maradványérték minden esetben nulla forint.

Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) viszonyított arányát, az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni

Értékcsökkenés elszámolása

Értékcsökkenést az üzembe helyezés napjától, kivezetéskor pedig a kivezetés napjáig számolunk el. Az 50 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzési vagy előállítási költségét a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámoljuk. A 2003-ban vagy azt követően beszerzett korábban még használatba nem vett eszközöknél a Tao Tv. 2. sz. melléklete szerinti 33 % ill. 14,5 % tárgyi eszközök, ill. szellemi termék esetén az elnök döntése alapján az eszközt 50 %-os értékcsökkenési leírással számoljuk el.

3. A mérleghez kapcsolódó és egyéb kiegészítések (Az adatok ezer Ft-ban szerepelnek)

Egyéb kiegészítések:

• A Egyesület hátrasorolt eszközökkel nem rendelkezik.
• A Egyesületnél kezelésben vett, a kincstári vagyont képző eszközök nincsenek.
• A Egyesület környezetvédelmet közvetlenül szolgáló eszközökkel nem rendelkezik.

• A Egyesületnek nincs olyan kötelezettsége, amelynek a visszafizetendő összege nagyobb a kapott összegnél.
• A Egyesületnek pénzügyi helyzetét befolyásoló jövőbeni kötelezettsége nincs.
• A Egyesület környezetvédelmi kötelezettségekkel nem rendelkezik, a tárgyévben környezetvédelmi költségek nem merültek fel.
• A Egyesület a mérlegbe és az eredmény-kimutatásba új tételt nem vett fel, tételeket nem vont össze.
• A Egyesületnél az elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításánál változás nem volt.
• A Egyesületnél értékhelyesbítés nem történt, az értékhelyesbítésnek nyitó értéke nem volt.
• A Egyesület értékvesztést nem számolt el.
• A Egyesületnél tárgyévi ellenőrzés jelentős összegű hibát nem tárt fel.
• Az Egyesület 2004-ben alkalmazottat nem foglalkoztatott.

4. Kimutatás az egyesület vagyonáról és annak felhasználásáról a számviteli törvény előírásai szerint

Az egyesület induló tőkéje 12 e Ft volt, az eredménytartalék 3.906 e Ft, a 2004. évi

mérlegszerinti eredmény -271 e Ft, így a saját tőke értéke 2004. december 31-én 3.647 e Ft.

5. Kapott támogatások és azok felhasználása

Az Egyesület 2004-ben pályázat útján a következő bevételekhez jutott:

Támogatóktól kapott bevételek.

3. Magánszemély által nyújtott adomány értéke 150 791,-Ft volt.

2004-ben a Fesztivál lebonyolítására minden pályázat, támogatás, adomány bevétele felhasználásra és elszámolásra került.

A bevételek alakulása 2004-ben az előző évhez viszonyítva az összetételében változott, inkább mint mértékében. Pályázati úton az idén 2 797 000,-Ft-al több bevételt szerzett az Egyesület, közhasznú tevékenységéből viszont 2 000 00,-Ft-al kevesebbet.

6. Költségek, ráfordítások

A jogdíjak közül 390.000.- Ft a 2002-es évet érinti.

Az egyesület tisztségviselői díjazásban nem részesültek.

7. A 2004. évi tevékenység bemutatása

Egyesületünk 2004. évben június 25-27-e között 11. alkalommal rendezte meg a Víz, Zene, Virág Fesztivált.

Ebben az évben határozta el az Egyesület, hogy időben kiterjeszti a fesztivált és egyes programokat már a megelőző héten megrendez. Ennek jegyében zajlottak az események már június 18-tól:

Teleki Miklós és Kincses Veronika koncertje a Kapucinus templomban, blockflöte és lantkoncert a vár lovagtermében, kamarazene és kórushangverseny, illetve kiállítás megnyitáshoz kapcsolódóan a Bárdos kórus.

A fesztivál hagyományos három napján minden korosztály és különböző érdeklődésű résztvevő talált magának zenei programot, hiszen fellépett az R-GO együttes, Gerendás Péter, Illényi Katica, a Tátrai - Szűcs duó, a Ladánybene 27 zenekar, a NOX együttes, a Black Diamond Big Band, Payer öcsi, a BON-BON együttes, a FIESTA, a Hooligans együttes, Anita és még sokan mások.

Sokan örültek a néptánc és népzene programoknak: a Pötörke Néptánc Együttes, a Szőnyi Citerazenekar, a Bojtorján együttes műsorai szórakoztatták a vendégeket.

A fesztivál meglepetése volt az az alkalmi fúvószenekar, amely végül több mint 1500 fúvószenész részvételével állt össze és többek között eljátszotta a Fellner Richie komponálta Vízi Virágzene című fesztiváldalt is, melyet az Egyesület íratott.

A "VIRÁG" természetes szépsége és a virágkötők alkotó fantáziájának eredményeként létrejött virágkötészeti kompozíciók formájában önálló kiállításként - "A szerelem éve" címmel - jelent meg a Cifra Malomban, míg Bolf József virágkötő művész alkotása a "Négy évszak" címmel a Törökkori átjáróban kápráztatta el a közönséget.

A virágkötők az Évszakok Kamarazenekar közreműködésével ünnepi kötészeti show-val köszöntötték a várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünneplő Tatát.

A "VIZ"-et az Öreg tó testesítette meg, adott helyszínt a rendezvények egy részének és méltó környezete volt a fesztivál további programjainak is. Az amatőr vitorlás és motorcsónak versenyek, és egyéb vízi programok - mint például a tó feletti műrepülés - mellett az ebben az évben igazán látványos vízi karnevál különleges élményt nyújtott a tóparton gyülekező több ezer vendégnek.

A képzőművészeti kiállítások a fesztiválon állandóan jelen voltak, így 2004-ben is.

A vendégek a vizuális élmény mellett ismereteket is szerezhettek a népi kerámia témakörében, amikor megtekintették a "13 tájegység - népi terítékek virággal" című kiállítást.

Nagy siker aratott a naív festők ( Juhászné Albert Rozália, Koday László, Kovácsné Halász Zsóka, Kőszegfalvi Beáta, Török János ) "Víz, Zene, Virág " című tematikus kiállítása.

Különleges környezetben, a Cifra Malomban kaphattak ízelítőt a látogatók a budapesti Trafik Galéria és a Patak csoport kortárs képzőművészeti alkotásaiból.

Az események közötti időben kellemes programnak bizonyult a kézművesek portékáiból való válogatás, ismerkedés a mesterségekkel.

Az Egyesület célja, - hogy a 2004. évi fesztivál megrendezésével

•  a gyerekektől a felnőttekig mindenki találjon kedvére látni- és hallani valót; összhatásában nyújtson maradandó kulturális élményt mind a város és kistérsége lakóinak, mind az idelátogató turistáknak,

•  járuljon hozzá Tata város ( mely 2004-ben ünnepelte várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ) országos és határon túli ismertségének és jó hírnevének növeléséhez

- megvalósult.

A Víz, Zene, Virág Fesztivál Egyesület a Tata Város Önkormányzatával kötött közművelődési megállapodásban foglaltakat teljesítette. Az önkormányzat, mint a fesztivál fővédnöke az anyagi forrás egy jelentős részének biztosításával és erkölcsileg is támogatta a rendezvényt.

Számtalan magánszemély segítette; valamint sok vállalkozó tartotta fontosnak, hogy a városban megvalósulhasson egy ilyen rendezvény, ezért anyagilag is hajlandók voltak áldozni rá.

Mindezeknek köszönhető, hogy a látogatók számára minden program ingyenes volt.

Egyesületünk elnökségéből 2004-ben távozott Havasi Árpádné, és a közgyűlés az elnökségbe választotta Csigéné Kecskés Erzsébetet.

Az Egyesület elnöksége a 2004. évi fesztivál értékelése után azonnal hozzákezdett előkészíteni a 12. Víz, Zene, Virág Fesztivált, melyet 2005. június 24-26-án rendezünk meg. A fesztivál megszervezése és különösen az anyagi források biztosítása nem kis feladatot ró az elnökségre, ugyanis szűkülnek a pályázati lehetőségek és a csökkenő szponzori támogatások megszerzésére is sokan pályáznak.

Tata, 2005. április 08.

Kálovics Imre
elnök