Igent mondtunk a szabadságra ’56-ban – vélekedett Halász János államtitkár

Tata Város Önkormányzata és a Tatai Városkapu Zrt. közösen szervezte meg az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére tartott rendezvényeket. Az ünnepség az 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán a tóparton állított kopjafánál kezdődött, mely Cs. Kiss Ernő alkotása.

 Halász János, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium parlamenti államtitkára érkezett ide, hogy ünnepi beszédet mondjon a tatai közönségnek. Halász János kiemelte, hogy a magyarok a történelem során háromszor is mertek nemet mondani. Először 1848-ban, majd 1956-ban és 1989-ben is.

1956-ban a bolsevizmust utasította el nemzetünk, s az egész világon hiteltelenné tette a Szovjetunió politikáját a magyar forradalom lángja. 1989-ben ismét nagyot álmodtunk, s a szovjet medve karjait dobtuk le magunkról. Ugyanakkor a nemekkel együtt igent mondtunk a szabadságra. Igent mondtunk több mint egy évvel ezelőtt is nyolc év tévelygés után – mondta az államtitkár.

 

Halász János úgy vélekedett, hogy a múltunkat tisztán és hazugságoktól, torzításoktól mentesen kell néznünk, köztük az ’56 által megtestesített értékeket is. Halász János beszédét követően az önkormányzat, társadalmi és civil szervezetek, iskolák helyezték el a megemlékezés virágait a kopjafa előtt, ahol a Menner Bernát Zeneiskola fúvósai működtek közre Varjú László vezetésével.

 

Ezt követően nyílt meg a művelődési házban az ’56-tól napjainkig című fotókiállítás, melyet Márkusné Sinkó Ildikó a könyvtár igazgatója és Görözdi Géza grafikus szerkesztett. A kiállítás anyaga az 1956-ban, a forradalom napjaiban készült tatai képekből és a rendszeváltás utáni emlékhelyek létesítéséről, ünneplésekről szól.

 

A fotókat egy kőfal keretezi, mely jelképe annak a diktatúrának, melyet aztán sikerült leverni.

 

A tárlatot Michl József országgyűlési képviselő, polgármester nyitotta meg. Michl József elmondta, hogy azzal a céllal gyűjtötték össze és tették nyilvánossá a képeket, hogy aztán az egész anyagot minden iskolában bemutathassák, hiszen a legfiatalabbaknak, a diákoknak is meg kell ismerniük, mi is történt akkor Tatán. Michl József kiemelte, hogy az elmúlt ötvenöt év alatt sem felejtettük el hőseinket, akiket egészen a rendszerváltásig nem lehetett név szerint említeni, majd arra kérte a megjelenteket, hogy egy perces néma felállással emlékezzenek azokra, akik életüket áldozták a forradalomért és azokra is, akik életét pedig a forradalomban való részvételük miatt nyomorította meg a kommunista diktatúra.

 

Ezúttal a református gimnázium diákjai adtak ünnepi műsort, melyet Süveg Szilvia és Márkus Gábor rendezett. Az összeállításban felidézték az ötvenes évek hangulatát és a forradalom napjait.