Megszólaló források Tatán, nemvárt helyeken is felbukkannak

Személyesen is igyekezett már a múlt héten megnyugtatni a kedélyeket Horváthy Lóránt alpolgármester, vízügyi mérnök, aki a 2006-ban alakult Forrás munkabizottság elnöke. Nem fenyegeti veszély a Május 1. útiakat, bár valóban megjelent a víz a 43. és 45. szám földszintjén, most kívül-belül vezetik el a vizet. Az utcán a feltört aszfalt alatt láthatóan folyik a víz, egyelőre a csapadékvíz-csatornába terelik. Augusztus 9-én sajtótájékoztatót hívott össze az alpolgármester a helyszínre, ahol Robozné Schőnfeld Zsuzsanna alpolgármester-társa, a körzet helyi képviselője és Mürkl Levente környezetvédelmi referens is megjelent, s válaszolt a lakók kérdéseire.

 

- Az elmúlt év rendkívüli esőzései, s az idei májusi felhőszakadások a város különböző pontjain elhelyezett észlelőkutakban is jócskán megemelték a vízszintet. Tíz éve kontrolláljuk a föld alatti vízszintet e kutak révén, hiszen nem véletlenül nevezik évszázadok óta a vizek és malmok városának Tatát – utal az alpolgármester a sokszor emlegetett jelzőkre. Hát csakugyan a vizek városa Tata, csak a 20 század közepétől ipari méretekben történt tatabányai bányatevékenység ezt majdnem elfeledtette velünk!

 

A Pálóczi Horváth Ádám utcában is látható az észlelőkút két kiemelkedő csöve, s a karsztvíz-jelzőből folyamatosan folyik a víz. Ránézésre egyébként nem tudható, talaj- avagy rétegvíz, vagy karsztvíz, s mi érkezik sokkal mélyebbről, figyelmeztet Horváthy Lóránt. Napokon belül megérkeznek a szakértői véleméynek, miként az érintett házak építési tervei is. Ez utóbbiból az alapozás adatait kívánják több, mint harminc év távlatából kideríteni.

 

- Annak idején a szénre koncentráltak, a bányaművelés mindent háttérbe szorított. Tizenháromezer bányásznak adott munkát a szénfejtés, ki tette volna fel a kérdést, hogy mi van a vízzel? A tatai forrásokkal? – fogalmaz meg ötven éven át ki nem ejtett szavakat Horváthy Lóránt. Ma már nehéz lenne rekonstruálni, vajon tudták-e a bányafeltárással megbízott szakemberek, hogy mi lesz a következménye az aktív vízkiemelésnek, a tárnákba rendszeresen betörő víz gyors eltávolításának, ami akkor életmentésnek, szénmentésnek számított. Talán nem volt elég alapos a geológiai feltárás, vagy elhallgattatták az aggódókat. Egy kis „rémtörténetet” idézünk, az idősebbek emlékezhetnek rá: a bauxitbányászat érdekében csaknem feláldozták az Európa-hírű Hévízi-tavat, fürdőstül, mindenestül.


A lényeg: a tatabányai karsztvíz-rendszer közvetlen kapcsolatban került a tatai források által táplált karsztvízzel. Mivel aktív vízkiemelés történt a bányában, az ottani alacsony karsztvízszintet a közlekedőedények elvén feltöltötte a tatai víz, vagyis innen oda szökött. Megsérthettek valamilyen hatalmas föld alatti réteget, vetőt? Egyszerűen eltűntek, vagy minimálisra apadtak a tatai források. De megszűnt a bányászat, a mélyben pedig dolgozott a természet.

 

- Először a Fényes-fürdőn, a katonai medencében „szólalt meg” egy újra felbuggyanó forrás – idézi Horváthy Lóránt az akkor örömmel konstatált eseményt. – Aztán a THAC-pálya mögött kezdett ismét csobogni a Büdöskút, tavaly az Öreg-tóban is észlelték a „hazatérő” forrásokat – sorolja. – De valóban, bárhol másutt is feltörhet forrás, ahol időközben építkeztek, mert azt hitték, örökre eltűntek a vizek.


A Forrás munkabizottság készítteti a város forrástérképét, s úgy tűnik, bizonyos részekre nagyobb vízelvezetési programot kell alkotni. Az említett házak magántulajdonúak, de a város nem hagyja magukra a lakókat, jelenti ki az alpolgármester. Szivárgó árkokkal, csatornákkal gondoskodnak a szakemberek a mérsékelt vízelvezetéssel. - Talajmozgást nem szabad előidéznünk, erre ügyelünk – szögezi le a vízmérnök. - Kontroll pontokat telepítettünk az épületek köré, a Május 1. út és a környéke a figyelem tárgya. Az időközbeni beépítettséget védjük, s közös problémamegoldásra készülünk állami szinten. Az biztos, hogy ezt egyedül a város nem tudja rendezni – hangsúlyozza.


Az érintett lakók közül többen felvetették: lehet-e hasznosítani a megszólaló forrásokat? A hévizet fűtésre például, az esetleges ásvány- és gyógyvizet másra. Komoly tudományos feltárás és értékelés híján azonban mindez csak álom. A valóság egyelőre a házak alatt és a pincékben megjelent víz.