A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

VI/3. A város egészének bevonása

A város demokratizálása, a közösségi költségvetés készítési program első lépései

A Magyaryterv legnagyobb erőforrásának a városméretû együttmûködést tartjuk, ami a civil szervezetekkel, a helyi és külső vállalkozókkal való szövetségkötésben ölt testet. Ahhoz, hogy a civil szektor aktív szereplőként megjelenjen a város gyarapításában, tovább kell erősíteni a városi szintû hatékony együttmûködés intézményi hátterét és az ezt mûködésében támogató infrastruktúrát. A Magyaryterv civil (nonprofit) részének közvetlen „haszonélvezői” a civil szervezetek, de rajtuk keresztül a város teljes lakossága.

Városunk fejlődését pozitívan befolyásolhatja az erős civil szektor. Ehhez azonban a mainál „tőkeerősebb” szervezetekre van szükség. A civil szervezetek forrásbevonási képességének erősítése a városfejlesztés egyik célterülete lehet.

A Magyaryterven belül minden egyes terület irányítására és lelkesítésére most is szükség van, területenként vezéregyéniségre vagy egy lelkes magra s körülötte egyre szélesedő s egyre jobban bevonható bázisra. Mindkettőt lehetne a meglevő szakmai szervezeteken keresztül bevonni, azok vezetőinek és tagságának udvarias felkérésével, tanácskozásra hívásával akár az egész kistérségre vonatkozóan. Főleg az írásban is szereplő olcsóbb, de közérzetet javító vagy idegenforgalmat vonzó ötletekkel pl. parkosítás, padok elhelyezése, információs táblák, malomkerék a bevezető utaknál stb. Ezek megvalósulása újabb ötleteket generálhat.

Általában minden értékre alapuló közösség támogatása a város legjobb befektetése. A családgyermekés időstámogatási program, egészségvédelem a családés házasságvédelemmel együtt alapvető, bár részben járatlan út. Mégis összefogással talán kevés pénzzel is sok minden elérhető.

A nálunk fejlettebb nyugati világban (de pl. DélAmerika egyes országaiban is) a képviseleti demokrácia – különösen a települések irányításában, mûködtetésében, fejlesztésében – az egyre közvetlenebb demokrácia irányába halad. Ennek számos példája ismert a szûkebb hatásköröket biztosító részönkormányzatiságtól a költségvetés közösségi tervezéséig. Ez nagyon erős és öntudatos, aktív civil szféra jelenlétét, számos bevett módszer sokéves gyakorlatát feltételezi.

Tata város jelenlegi vezetésének, képviselőtestületének elhatározott szándéka az, hogy ezeket a módszereket Tata fenntartható és sok vonatkozásban bővülő fejlesztése érdekében kezdeményezze, segítse, hiszen a Magyaryterv minden itt élő, itt mûködő egyén, közösség, gazdasági szervezet, intézmény bevonását, együttmûködését igényli.

A város egészének bevonása érdekében vizsgáljuk egyes városrészek esetében a részönkormányzatiság bevezetését, mert hiszünk abban, hogy a város újraegyesítése érdekében az egyes részek identitásának erősítésén és nem gyengítésén keresztül vezet az út. A részönkormányzatok jogosítványait fokozatosan, a feladatkörök, hatáskörök, döntési körök együttes, összefüggő fejlesztésével kívánjuk bevezetni.

A részönkormányzatok létrehozását, majd erősítését fontos kezdeményezésnek tartjuk. Egyegy városrész konkrét feladataiba jobban bekapcsolódnak a helyiek, főleg, ha saját kezdeményezésük válik valóra. Időt, társadalmi munkát, akár adományt is ajándékoznának szûkebb környezetük céljaira.

Az egyes programokban minden esetben konkrétan és céltudatosan meg fogjuk szólítani az érintett, vagy potenciálisan érintett lakosságot, befektetőket, intézményeket, gazdasági vállalkozásokat. Minden programunkban már előzetesen ki fogjuk kérni az átalakítással érintett lakosság véleményét annak érdekében, hogy az adott program hatásai messzemenően a javukat szolgálja. Programjainkban a szükségszerûen olykor előforduló negatív hatásokat enyhíteni akarjuk, széleskörû felvilágosítással a lakosságot felkészítjük a változásokra.

Szemünk előtt egy olyan városfejlesztés, helyi társadalomés intézményfejlesztés áll, amelyet az itt élők egyetértésével, együttmûködésével, széleskörû bevonásával hajtunk végre.