A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

I/2. Tatai zöld táj program

Parkváros program, zöldfelület-hálózati rekonstrukció, egységes tatai zöld táj létesítése, fasorok, parkok, sétányok, játszó-és pihenőhelyek sokaságának létrehozása, felüdülési, sportolási lehetőségek, szorosan összekapcsolva az élő vizek városa programmal.

„Mikoviny Sámuel… az Esterházy grófok megbízásából fejlesztette Tata környékét, a tatai birtokokat közvetlenül az 1750-es évek előtt. Neki… kettős feladata volt: hogy a birtokokat hasznosabbá és egyben szebbé tegye. Amit Mikoviny Tatán tudatosan alakított, módosított, az esztétikai érték is, és ilyen értelemben olyan építészeti érték, ami része lehet a világörökségnek.”

(Prof. Emeritus Mőcsényi Mihály, a Kertészet Egyetem ny. rektora; In.: Műemlékvédelem, 1998/1.)

Tatának az élő vizek mellett másik rendkívüli vonzereje a táji, természeti környezete, változatos zöldfelületei. Ennek megőrzése, bővítése, fenntartása, sokféle, az adottságoknak megfelelő használata kiemelt feladat, amelyben valamennyi tulajdonos, kezelő, használó együttműködése szükséges.

Tata és környéke egyes részei a Duna-Ipoly Nemzeti Park része

Tata ritka adottsága, hogy bel-és külterületén már jelenleg is több természetvédelmi terület található:

  • Öreg-tó természetvédelmi terület
  • Angolkert természetvédelmi terület
  • Kálvária-domb természetvédelmi terület
  • Fényes-fürdő természetvédelmi terület
  • Fényes-patak menti rétek természetvédelmi terület
  • Réti-tavak környéke természetvédelmi terület
  • Agostyáni arborétum
  • Agostyáni ökofalu (Természetes Életmód Alapítvány) természetvédelmi terület

Ezek a természetvédelmi területek a Gerecse Tájvédelmi Körzet részeként a Duna–ipoly Nemzeti Parkhoz tartoznak. Agostyán a Nemzeti Park nyugati kapuja. Ezen a vidéken halad keresztül a Via Margaritarum (Gyöngyök Útja) zarándokút. Mindez az összetett adottság, párosulva.

Tata nagyszámú műemlékeivel, összefüggő műemléki környezetével alkalmassá teheti a várost, hogy kulturális és természeti kategóriában pályázzon a világörökségi helyszínként való nyilvántartásra.

Tatai vadon – Erdei iskola

Tata egyik fénykora Zsigmond és Mátyás király idejére esik, amikor a város és környéke királyaink kedvelt vadászhelye volt. Ennek az egykori vadonnak egyes foltjai maradtak meg, vagy alakultak ki a későbbiek során. Hazánkban az Öregtó délnyugati környezetében Tatán található az egyik legnagyobb kiterjedésű önkormányzati kezelésben lévő erdő.

A Tatai vadonban az erdei tornapálya mellett tanpályát is kialakíthatnánk. Mindkettőt helyi civil szervezetek összefogásával és segítségével kívánjuk létrehozni, fenntartani, karbantartani, megújítani. Az erdő, a parkok, a vizek, a város közvetlen közelsége az erdei iskolát különlegessé teheti.; környezetvédelmi, vízügyi, idegenforgalmi vonatkozásban posztgraduális felnőttoktatási központtá válhat. Az erdei iskola alternatívája az Agostyán és Tardos közötti út mentén működő ökofalu (Természetes Életmód Alapítvány) lehet.

Vadaspark

Remeteségpuszta környékén méltán rendeztek Vadászati Világkiállítást, a 70-Tatai erdő télen es évekig vadsimogató is működött itt. A vadon részek megőrzése, használata kiemelt feladat. Ezért javasoljuk a tatai erdők egy részén vadaspark leválasztását. A vadasparkot Tata erdős részén alakítjuk ki, amelyben az őshonos magyar vadállomány tartását, látogatását, megfigyelését biztosíthatjuk. Az ún. „tófarok” iszappal feltöltött része kitisztítva ugyancsak a vadaspark részévé tehető. Ezt az erdészettel karöltve hoznánk létre, növelve Tata természeti vonzerejét.

Történeti kertek

A történeti kertek jellegzetessége, hogy ezek félig nyilvános, zárt, vagy zárhatóvá tehető zöldfelületek, amelyek több száz éves múltra tekintenek vissza. indokolt e történeti kertek, közparkok fokozott védelme, ami könnyebb üzemeltetésüket, fenntartásukat szolgálná.

Angolkert

A történeti kertek leghíresebbike a Cseke-tó körüli Angolkert, amelynek egyik építésze a francia Charles Moreau volt az 1800-as évek elején.

A tatai Angolkert híre a korabeli időkben gyorsan terjedt. Több neves látogatója közül említést érdemel Kazinczy Ferenc (1803-ban, illetve 1831-ben). Ittlétekor jegyezte fel: „Gyönyörű magány, s szép kinézései vannak a Vértes hegyeire és a pinceházakra, amelyek ott sűrűn, egymáshoz egy kis gazdag falut gyanítanak. A kert ékességeit kivált gazdag partiái adják. Eléggé széles és tiszta taván százanként úszkálnak a hattyúk.”

Az Angolkertet kiemelten védett tájképi, és különleges fafajtákat bemutató dendrológiai botanikus kertként a híres magyar arborétumok (Vácrátót, Alcsút, Szarvas stb.) sorába tartozik, azok egyik legkorábbi megvalósulásaképpen.

A 18. század második felében megépített Tatai (Tóvárosi) Angolkert, mint az első magyar tájképi kert a korabeli kertépítés stílusának összes alkotóelemét tartalmazza. A kezdetben magáncélt szolgáló terület a 19. század közepétől részben már a városi közpark szerepét is betöltötte. Dendrológiai értékei miatt kiemelkedően jelentős értéket képvisel az összes tatai (kastélykert, városi zöldterületek, Öreg-tó környéki zöldfelületek, Kálvária-domb) kerttel szemben.

Az építés idején 70 hektár területű parknak egy korábbi (1948) kisajátítás miatt ma csak 40 hektár a közhasznú felülete. Az Angolkert pótolhatatlan vesztesége az 1948-ban hatalmi úton leválasztott 30 hektárnyi terület, amely stíluselemeivel, dendrológiai értékeivel, útjaival az Esterházy család által létrehozott park szerves része volt. Emiatt felvetődik, hogy a tatai edzőtábor területéből vissza kellene venni a hajdan az Angolkerthez tartozó területeket.

Természeti értékén felül az Angolkertnek a város északi határán jelentős szerep jut az uralkodó széljárás elleni védelemben és a levegő tisztaságának elősegítésében. Fentiekből következik, hogy a programban értékének megfelelően foglakozzunk zöldfelületi-hálózati rekonstrukciójával.

A második világháború alatti és utáni időket követő elhanyagoltsága miatt területén jelentős állagromlási és dendrológiai változások történtek. Ez a romlás határterületein ma is feltűnő, és hiányzik a területhatár fizikai védelme. Napjainkban az egykori pálmaház épületének felújítása érte el a kívánt színvonalat, és kapta vissza eredeti értékét.

A park helyreállításának követelményei:

Elsődleges követelmény a park korabeli idők (XViii. század második fele) szerinti kertművészeti és műszaki helyreállítása. Dendrológiai és műszaki létesítményeit előzetes kerttörténeti kutatások alapján a Firenzei Charta szellemében kell rekonstruálni, ill. restaurálni. A rekonstrukció folyamán az eredeti, telepítéskori növényállományt a korabeli térformáló szerepben és terepszinten kell alkalmazni. Az Angolkertnek nyilvános, de feltételekkel korlátozottan látogatható városi közparkként vissza kell kapnia eredeti feladatát. Minden a későbbi időkben épített – oda nem illő – műszaki létesítményt, épületet, sportpályát, presszót el kell távolítani a park területéről. A vízfelületeket, forrásokat, patakokat visszatérésük után a természetes medrükbe kell visszaterelni. biztosítani kell a park eredeti műszaki létesítményeinek – utak, hidak, barlangok, műromok – folyamatos állagmegóvását. Nélkülözhetetlen az Angolkert területének műszaki körülhatárolása és ennek rendszeres ellenőrzése.

A parkot elsősorban gyalogosok látogathassák. Az érdeklődők igénye szerint lehetővé kell tenni természeti értékeinek bemutatását, szakszerű szakmai vezetését. A növényeket – a botanikai bemutatás követelményeinek megfelelően – megfelelő táblákkal kell ellátni. Fontos tudatosítani, hogy a parkban nagyon idős, a telepítés idejéből származó közel 230 éves dendrológiai értékek találhatók: szlavóntölgyek, platánok, hársak, piramistölgyek, kaukázusi szárnyasdiók, kőrisek stb.

Esterházy-kastély parkja

Az Angolkerthez hasonlóan híres tájképi kert az Esterházy-kastély parkja és az előtte húzódó parkrész, melyet a grófi lovardával együtt kezelnénk. Az így létrejött, ismét egységes történeti park számos célra hasznosítható. Az elemeire bomlott kastélyparkot egy egységként kezelve újra össze kívánjuk vonni. Ez esetben is a rekonstrukció fő irányait kijelölő kerttörténeti kutatásokra szükség. A kastélykertnek a kastélyon belüli részét az ottani kulturális, muzeológiai céloknak kell alárendelni. Külső része – a lovardával együtt – a tópartig terjedően városi közparkként kezelendő. Kívánatosnak tartjuk a műszaki lehatárolást és a használat kismértékű korlátozását.

Kálvária-domb természetvédelmi területe

Szintén egységes parkként képzeljük el a Kálvária-domb természetvédelmi területét, amelynek ma különálló egységei (Tatai Geológiai Múzeum, Megalodus-barlang, Fellner kilátó, Kálvária kápolna) változatos dombalakulaton helyezkednek el. Együttesként való kialakításuk esetén az egyes elemek hatása összeadódik.

A Kálvária-domb összképébe nem illik bele a volt Vasipari KTSZ elárvult telephelye. Ezeket városi tulajdonba kellene venni, az itt lévő értéktelen raktárépületek elbontása után a park új területtel, új funkciókkal bővülhet.

Mindegyik történeti kertben tanösvény kialakítását tervezzük. Ebben a munkában – megfelelő szakemberek irányítása mellett a helyi civil szervezetekre is támaszkodni kívánunk. (A Kálvária-domb természetvédelmi területén a helyi civil szervezetek összefogásának köszönhetően már kialakulóban van egy tanösvény.)

Közparkok

A közparkok számos formában jelennek meg Tatán, mindegyiküknek sajátos szerepe van. A legnagyobb közpark az Építők parkja az Öreg-tó partján. Ezt a parkot – olyan funkciók állandó, vagy időszakos telepítésével, amelyek elsősorban a sportéletet és a vízparti pihenést, kikapcsolódást szolgálják – fokozatosan a felüdülés, a rekreáció területévé kell alakítani.

A város szövetében a főterek:

  • Tata főtere a Kossuth tér, a hajdani piactér, amelyet úgy kell átalakítani, hogy sokféle célra legyen használható, hogy ismét a városi élet szervezője lehessen. Ennek érdekében a tér tágabb környezetében jelentős forgalmi változásokat – autóforgalom kizárását, csökkentését – kell végrehajtani. A Kossuth tér egy nyúlványa a Szent Kereszt templom körüli iskola tér, amelyet a Kossuth térrel együtt kell kezelni.
  • A hajdani Tóváros főtere, az Országgyűlés tér a haranglábbal, amely Tata egyik jelképe. itt a szocializmus érzéketlen városépítési elemei rontják az összképet. Ennek az együttesnek kismértékű funkcióváltással, kiegészítéssel új arculatot kellene adni, hogy egy újszerű, modern, friss szemléletű találkozóhely alakulhasson ki. A tér sikeresebben töltené be közösségi szerepét, ha a becsatlakozó kis utcát szervesen hozzákapcsolnánk.
  • A harmadik tér az Öreg-tó és a Cseke-tó (Angolkert) között húzódik: a Kodály tér, vizekkel és malmokkal. Szép kilátás nyílik innen az Öreg-tóra és a szemközti parton lévő piarista rendházra, valamint a gimnázium épületegyüttesére a dombtetőn. Ezt a teret a malmoknak és a vizeknek kell uralniuk. Szinte egy új Tata-jelkép formálható itt.

Mindhárom térre, és ha kell, tágabb környezetükre is környezetalakítási és építészeti tervpályázatot írunk ki, hogy ezek a terek a lehető legtöbb mondanivalóval, tartalommal újuljanak meg – figyelembe véve kialakulásukat, hagyományaikat, feléleszthető és új funkcióikat. A közeljövőben mindhárom térre kész és a helyi társadalommal megvitatott tervek készülnek, és (EU-forrásból, valamint önrésszel) legalább a Kossuth tér rekonstrukcióját végrehajtjuk. Lehetőség szerint azonban a másik két tér újraélesztése is megkezdődik. Mindhárom tér, különösen a két utóbbi felújításába külső erőforrások bevonását is tervezzük.

A külső városrészek tereit, térszituációit is gondozzuk, kezeljük, és ahol ez indokolt, átépítésük is megtörténik. Ezzel a helyi identitás erősödését segítjük. A város belső részein, kiemelt terein a kivágott fák helyére csak előnevelt fák ültetését tartjuk kívánatosnak. Utcáink és tereink növénytelepítését, virágosítását egységes elvek szerint képzeljük el, amiben a lakosság, a tatai intézmények, vállalkozások közreműködését is igényeljük.

Kertvárosok

Tatán különböző jellegű kertvárosi részek alakultak ki az elmúlt száz-százötven évben. Ezek a következők:

  • a Nagykert városrész (a Nagykert utca, Táncsics Mihály utca, Kakas utca, Komáromi utca helyi építészeti értékvédelem alá eső területe, ahol Tata parasztpolgár, mezőgazdasági tevékenységet folytató népessége él);
  • Tóváros-Kertváros;
  • a Malom-patak, Tóváros északi része
  • Újhegy kertváros
  • Agostyán városrész

A kertvárosok átfogó, de az egyedi sajátosságokat figyelembe vevő továbbfejlesztése az önkormányzat részéről számos beavatkozást igényel. Ezeket a feladatokat folyamatosan végezzük, erősítve a kertvárosi kötődést, identitást, értékeket. Támogatjuk helyi kertvárosi, kertbarát egyesületek működését, létrejöttét.

Rekreációs és sportterületek

Tatán számos – kistérségi és országos jelentőségű – rekreációs és sportolási célú terület található, sőt az egész településegyüttes zöld tája alkalmas ilyen funkciók magas szintű kielégítésére. Ezek közül is kiemelkedik a nagy múltú Fényes-fürdő és a Kristály-fürdő. Mindkettő rekonstrukciója és arányos fejlesztése indokolt. Ezeket az önkormányzat erőteljesen támogatja.

Lehetővé kell tenni a sportolásra alkalmas közterületek egész napos, esti kivilágítással biztosított használatát. Gondolni kell a téli sportolásra, sífutásra, szánkózásra, korcsolyázásra is.

Lakótelepi parkok

A lakótelepek – az általában úszótelkes beépítés révén – jelentős méretű városi parkokkal rendelkeznek. Ezek minősége változó, fenntartásuk a várostól jelentős energiát igényel. Nagy részük ún. „hulladék zöldfelület”, amelyeknek a zöldfelületi értéke is kérdéses. Ezeknek a kerteknek a tatai zöldfelületi hálózatba való beillesztése a közeljövő konkrét feladata. Ezeket a parkokat – a szükséges városrendezési tervek elkészítésével, az ún. úszótelkes kialakítás megváltoztatásával, az ehhez szükséges erőforrások minél nagyobb mértékű biztosításával –közhasznú, ill. részben közhasznú lakótelepi közkertként, közparkként a lakóközösségek kezelésébe adnánk. A kezelés és az őrzés-gondozás így jó kezekbe kerülne. Ennek már – például Győrben – vannak az országban jól és hatékonyan működő előképei.

Az üdülőkörzetek zöldfelületei

Tatán két nagyobb üdülőházas, illetve hétvégi házas üdülőterület van. Az egyik az Öreg-tó és az által-éri Derítő-tó, valamint a Vértesszőlősi út között, a másik az Öreg-tótól délnyugatra, a Fekete út mentén jött létre. Mindkettő értékes zöldfelületbe ágyazott térség. A közterületek minőségének javításával, a közösségi létesítmények kiépítésével, bővítésével, magánerő bevonásával ezt kell megőrizni és továbbfejleszteni. Ezekhez csatlakozik a Derítő-tó melletti horgásztanya, és az autópálya melletti erdőben a Diana vadászkastély, golfpálya és a Diana Golf Hotel környezete.

Tatai szőlők, zártkertek, városszéli kertek

Kiskertes mezőgazdasági terület az Újhegy kertvárosi rész felett és a Naszályi út mentén helyezkedik el. Ez a terület is Tata zöldfelületi hálózatának része. A terület rendezettségén, zöldfelületi értékén javítani kell. Fontos feladat a helyi közösség, hegyközség támogatása.

Mezőgazdasági táj

A Tatát körülvevő mezőgazdasági táj a kistérségbe tartozó mező-és erdőgazdasági területekkel együtt kultivált, művelt terület, amely a lecsapolt mocsaras részek helyén alakult ki, és a vizek teszik értékessé. Ez a mezőgazdasági táj úgy tud a természetvédelmi terület részévé lenni, hogy a művelési ágakban és módban az ökologikus és természetvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszik.

Zöld táj

A tatai és Tata környéki zöldfelületi rendszer minden eleme együttesen, együttműködve hálózatot, sőt összefüggő felületként egy városi és városkörnyéki egyedülálló, harmonikus, életerős „zöld tájat” alkot. Az urbánus táj és a me-zőgazdasági művelés alatt álló táj harmonikus együttesét a zöldfelületi hálózat szerves együttműködése biztosítja.

Komplex tájrehabilitáció

Üde láprétek rehabilitációja

A Tatát egykor jellemző üde lápréti vegetáció napjainkra szinte teljesen kipusztult. Az egyetlen megmaradt üde láprét élőhelyi kategóriába eső rét az elkövetkező években fog eltűnni a Fényes lakópark beruházása kapcsán. Ennek hidrológiai okai vannak. Ugyanis a beépített, leaszfaltozott területek a korábbival szemben a rájuk hulló csapadékot nem a rétre, hanem csatornákba vezetik.

Rehabilitálandó területek: a Réti-tavak és a Ferencmajori halastavak, valamint a naszályi út és a Csever-árok által behatárolt terület. Magyarországon ennél nagyobb léptékű tájrehabilitációk is történtek. Ezek tapasztalatai nagyon tanulságosak. A rehabilitációhoz szükséges pénzügyi feltételek előteremtéséhez számtalan uniós forrás létezik, a jövő pedig még inkább kecsegtető. 2010-től az Unió legerőteljesebben finanszírozott programjai is tájrehabilitációkat fognak megvalósítani.

A rehabilitáció mikéntjét történeti rekonstrukciók, valamint a fenti réteket lecsapoló csatornák elhelyezkedése is pontosan megmutatják. Az ilyen rétek rekonstrukciójára, fenntartására is kiforrott módszerek vannak.

Halastavi gazdálkodás beillesztése az újra működő tájba

Az Alföldön és a Kisalföldön számtalan történeti példa és egy-két rekonstrukció is van, amely tökéletesen megmutatja, hogy a korábbi, a természetes vízjárását eltűntető gát-és csatornaépítés teljesen tönkretette hazánk legnagyobb nagytáját. Ahol megpróbálták az egykori vízrendszereket helyreállítani, döbbenetes eredményeket tapasztaltak; azok telepítések nélkül olyan halbőséget produkáltak, ami valamikor az Alföldön és a Kisalföldön teljesen megszokott volt. Ezzel a módszerrel a termelési költségek jelentősen csökkenthetők. Tatán is újra kell értelmezni a halastavi gazdálkodást.

A globális éghajlatváltozás hatása

A globális éghajlatváltozás Magyarországon is átformálja majd a tájat, a sivatagosodást számos tanulmány mint lehetséges alternatívát vázolja. Ebből a szempontból Tata kedvező helyzetben van, hiszen a vizek jelenléte hosszú távon biztosítható. Ez a hosszú távú probléma viszont felveti a vizekkel való még tudatosabb bánásmód igényét.