A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

I/1. Tata az élő vizek városa program – a tatai vizek „működésbe hozása”

A tatai vizek „működésbe hozása”

Tata legnagyobb vonzereje a mindenütt jelen lévő, mozgó, élő víz: a tavak, patakok, csatornák, források, fürdők, vízimalmok, zsilipek, vízesések, kutak, szökőkutak, csobogók. Ez összefüggő szabályozott rendszer, olyan minőségben, amilyen legközelebb talán Selmecbánya környékén vagy Dél-Csehországban fordul elő. Ezt kellene olyan szintre fejleszteni, hogy a többi értékkel együtt

– kulturális és természeti örökség kategóriában – világörökségcímreispályázhasson. Ritka az olyan város, amelyben a víz ilyen változatosan, a város egészét átszövő módon van jelen. Ez Tata egyik legnagyobb településformáló értéke, ami nem csupán megőrzendő, hanem továbbfejlesztendő – hatásában és életjelenségeiben egyaránt.

A természetvédelmi területek jelenleg kisebb-nagyobb foltokban helyezkednek el a városban, a tatai Öreg-tó a Ramsari Egyezmény része. Ezt kell komplex módon továbbfejleszteni a teljes által-ér vízgyűjtő rendszerében.

A vízrendszer története egészen a római időkig nyúlik vissza. Ezeket az emlékeket, amelyeket Mikoviny is megtalált, régészeti feltárásuk kiegészítésével, dokumentálásával be kellene mutatni a nagyközönség és a szakma számára. A vízrendszer különlegessége, hogy az ipari táj a felső, tatabányai és az e felett húzódó szakaszon az ipari, bányászati, energetikai tevékenységek átalakulásával – kellő elszántsággal és előképek alapján – rekultiválható. Ez alkalmassá tenné e területet egy átfogó természetvédelemre méltó zóna kialakítására.

Az Által-ér Vízgyűjtő Helyreállítási és Fejlesztési Szövetség 1994-ben jött létre. Ebben a társulásban ma már 23 önkormányzat, 20 gazdasági társaság és 12 nonprofit szervezet működik együtt. A Szövetség tervei között szerepel Gerecse–Tata néven natúrpark létrehozása. A védett terület a Gerecse több ezer hektárnyi hegyvidékére, az által-ér vízrendszerére és mindenekelőtt Tata turisztikai vonzerejére épülne. Ennek a rendszernek a központja a rendkívül összetett tatai vízrendszer, amelyet meg kell tisztítani, szükség szerint rekultiválni (új életre alkalmassá tenni), revitalizálni (új életre kelteni), kiegészíteni szükséges – de mindenekelőtt működésbe kell hozni, és minél sokrétűbben kell használni, méghozzá rendszerszerűen.

A tatai önkormányzatra, mint a kistérség és a vízrendszer központjára, ebben a nagyszabású programban többek között az alábbi feladatok hárulnak:

  • Hasonló példák keresése (pl. Selmecbánya környékének tórendszere, mely a bányászat „mellékterméke”, Dél-Csehország mesterséges tórendszere, a Körös-vidék vízrendszere stb.). Tata és környéke vízrendszere mindegyiknél összetettebb, sokrétűbb, izgalmasabb.
  • Programot kell kidolgozni a teljes összefüggő rendszerre. Cél a kulturális és természeti együttes kategóriában a világörökséggé nyilvánítás. Ennek kezdeti lépése a Gerecse–Tata natúrpark létrehozása.
  • Egymással összefüggő fejlesztési, üzemeltetési terv kell, hogy készüljön – öntisztító rendszerekkel, biológiai, ökologikus megközelítésben.
  • Néhány konkrét fejlesztési cél meghatározása: kitörési pontok, prioritások (pl. egyes malmok újbóli beindítása egészségvédő programként is, bioélelmiszerek őrlésével, tatai specialitások felélesztésével, újak kidolgozásával), ezek megvalósítása a szereplők segítésével, ösztönzésével – rövid és hosszú távú programokban, a települési összefüggések figyelembevételével.

Néhány konkrét feladat:

  • az Öreg-tó többfunkciós használata (árvízvédelem; ökológiai stabilizáció a biológiai sokféleség és a természetes élőhelyek védelmére, illetve visszaállítására; környezetkímélő, ökológiai alapon nyugvó turizmus; hagyományőrző halászat);
  • az Öreg-tó és a Cseke-tó sokrétű rekreációs hasznosítása, az Öreg-tó fürdőkultúrájának felélesztése, fejlesztése;
  • a Fényes-fürdő és környezetének rehabilitálása, újszerű elemekkel történő kiegészítése a felüdülés céljára szolgáló wellness részleggel, szálláslehetőséggel (kemping, gyógy-és üdülőszálloda egyaránt);
  • a Kristály-fürdő rekonstrukciója, új funkciókkal történő kiegészítése;
  • a vízimalmok közül minél többnek eredeti működésében való helyreállítása, malomként vagy fűrészmalomként, esetleg ipari szolgálatban való hasznosítása – megfontolandó felvetés a működésbe hozott vízkerekek energiatermelésének a közvilágítás szolgálatába állítása;
  • a vízrendszer egyes elemeinek természetvédelmi bemutatóhelyként, világörökségi helyszínként történő bemutatása;
  • a Tatai Élő Vizek Múzeumának létrehozása, melyen állandó kiállítás mutatná be a tatai vízi világot, időszakos kiállítások pedig más helyszínek, országok vízi világát (a múzeum tanulmánytervét és szakmai program-Várárok ját a közeljövőben készítjük el);
  • a Tatai Élő Vizek Múzeumának része volna egy Halászati Múzeum létrehozása az itteni nagy múltú halászatra, pákászatra építve, hiszen jelenleg Magyarországon sehol sem található kifejezetten a magyar nép ezen „ősmesterségét” bemutató múzeum. Ráadásul Tata és vidéke is a legrégebben halászott tájak közé tartozik.
    Ezen múzeum kiállítási anyaga, bemutató tárgyainak előállítási módszerei ismertek. A bemutatás technikája is egyedülálló lehetne. A halászati bemutató nagyon szépen beilleszthető a rehabilitált táj használati lehetőségeibe is.
  • az Élő Vizek Múzeumának szerves részét alkotná a Malommúzeum is – amelyet a Cifra-malomból mielőbb önkormányzati segítséggel lehetne létrehozni;
  • a tatai vízrendszer, a város és a környezet világörökséggé nyilvánítása programjának, menetrendjének elkészítése;
  • a közterületeken mindenütt olyan építészeti és díszítőelemeket kell megjeleníteni, amelyek a vizek jelenlétét hangsúlyozzák (ezek lehetnek csobogók, ivókutak, szökőkutak, vízjátékok – Tatát a szökőkutak városává kellene tenni), természetesen a meglévő szökőkutakat is fel kell újítani, s működtetni kell;
  • egyes fontosabb vízelemek minél érdekesebb, újszerűbb, méltóbb bemutatása érdekében tervpályázat kiírása;
  • Az árendás-patakot szegélyező égeres őserdő a WWF mintaerdeje. Ez a terület méltó eleme lehet a Tatai Élő Vizek Múzeumának is. beleillik az élővizek programjába, az oktatásban tudományos feltárása, bemutatása zajlik.
    Pedagógus-továbbképzés keretében több éve sikeresen működik a „vizes élőhelyes környezeti nevelési program” . E program fenntartása, továbbfejlesztése indokolt.

Az „élő vizek városa” gondolatnak általános jelképe lehet a malmok felülcsapott vízkereke, mely a malmokon a maga természetes módján jelenik meg, de Tata egyik lehetséges jelképeként elhelyezhető például a bevezető főútvonalak körforgalmában is.

Tata vizeit számtalan formában hasznosíthatjuk:

  • a gyógyászatban, a fürdőkultúrában, a mozgásszervi rehabilitációban, a hidroterápiában és a balneoterápiában; többek között a Fényes-fürdő forrásainak a kor igényeinek megfelelő hasznosításával, a Kristály-fürdő rekonstrukciójával;
  • a szakosztályok támogatásával verseny-és tömegsport szinten egyaránt fellendíthetjük a tatai vízisport-életet. Ehhez járul a csónakázás rendszeressé tétele is. Jelentős versenyeket kell szervezni a tatai Öreg-tavon. Az önkormányzat ehhez is támogatást nyújthat.
  • nagyon fontos vizeink és a malmok változatos formákban, látványelemként történő megjelentetése;
  • fontos hasznosítási forma a horgászat és a halászat (már ma is nagy látványosság évről évre az Öreg-tavi nagyhalászat, amit még tovább lehet fejleszteni, ezt az is indokolja, hogy ebben az időszakban már nincs idegenforgalmi idény); hagyományőrző, hagyományteremtő céllal nemzetközi horgászversenyeket is kellene szervezni, és a tatai halételek hagyományát újjá kellene teremteni (pl. „köröm közötti” keszeg árusítása az Öreg-tó partján);
  • vizeink állat-és növényvilágát be kell mutatnunk a nagyközönségnek, a Vadlúd Sokadalom rendezvényt bizonyára még nagyobb látványossággá le-het fejleszteni.

A városon keresztülfutó vizek és tavak átfogó revitalizációjában építeni le-het más, hasonló adottságú települések vizes rekonstrukciójának tapasztalataira. Érdekes ebből a szempontból pl. Kőszeg városában a Gyöngyös-patak revitalizációja, melynek során tervezik a vízfolyások visszaállítását, a vízi élet újraindítását, a patak menti ipari épületek hasznosítását, és a patakok mentén egy összefüggő városi parkegyüttes létesítését.