A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

IV. Esterházy gazdaságfejlesztési program

A tatai uradalmat s vele együtt tatát 1727-ben 343 524 forintért Esterházy József gróf vásárolta meg báró Krapf Gáspártól. A város új földesura 1728-ban Tatával „ideiglenes, Tóvárossal „örökös” szerződést kötött. A mezővárosokkal kötött szerződésekben biztosított jobbágyi ingyen robot lehetővé tette Esterházy Józsefnek a nagyobb arányú csatornázások, építkezések megvalósítását. A Tatát és Tóvárost körülvevő, s a Dunáig húzódó hatalmas mocsaras terület hasznosítása egyre sürgetőbb feladatot jelentett az uradalomnak. Esterházy József a csatornázási munkák megtervezésére, irányítására Mikoviny Sámuelt kérte fel, aki 1746-ban felmérte és elkészítette a Tata, Almás, és Szőny közötti terület csatornázási tervét. Az 1747-ben elvégzett szabályozásoknak köszönhetően, az ún. Mikoviny és a naszályi csatorna megépítésével Tata környékén 2000 hold hasznavehetetlen terület vált alkalmassá a földművelésre. Esterházy József 1733-ban kiáltványt adott ki azzal a céllal, hogy megbízottai a német tartományokban katolikus telepeseket toborozzanak az uradalom területén lévő, elnéptelenedett falvak újratelepítésére. Ezzel a munkásságával Esterházy József Tata második alapítójává vált. Esterházy Miklós testvére, Ferenc biztosította a piaristák alapítványát, s ezzel a kegyesrendi atyák letelepedését. Esterházy József fia, József építtette a tatai katolikus nagytemplomot Fellner Jakab tervei alapján. Az 1760-as években Esterházy Miklós kezdte építtetni szintén Fellner tervei alapján tóparti kastélyukat. Esterházy Ferenc 1783-ban építtette a Cseke-tó körüli Angolparkot. Mindezekből látható, hogy Tata XVIII-XIX. századi felvirágoztatója az Esterházy család volt. A klasszikus gazdasági fellendülést az 1800-as években indították el, a kézműipar mellett iparszerű termelési formák meghonosításával – téglagyár, cukorgyár, pezsgőgyár létesítésével, majd később a tatabányai bányák megnyitásával.

A Magyary-terv helyzetképe Tata és Tatabánya kapcsolatának rövid elemzésével indul. Tatabánya 1902-es alakulása óta meg-megújulva alapvetően az ipari nyersanyagtermelésre, bányászkodásra alapította gazdaságát. Ez a bányák kimerülése után válsághelyzetet idézett elő, de Tatabánya jó közlekedési adottságai révén gyorsan megtalálta fejlődésének Gróf esterházy Ferenc gőztéglagyára új útját. Ipari park fejlesztése sikeres volt, gazdasága újra dinamikusan fejlődik. Tata ezzel nem tud versenyezni, de nem is ez a fajta gazdaságfejlesztés a város útja.