A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

III. Öveges József oktatási, kulturális, sport, család- és ifjúsági program

Fellner Jakab (Fellenthali Fellner Jakab, Nikolsburg, 1722. július 25. – Tata, 1780. december 12.) építész, a késő barokk építészet talán legkiválóbb magyarországi mestere Morvaországban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gyakorlatból kinőve vált elismert, keresett szakemberré. 1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Első jelentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt eredetileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát azonban Fellner Jakab végezte el. 1783-ban. Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Ezterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezésével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban. Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből, Grossmann Józsefből utódja lett, aki feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940ben szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.

Fellner Jakab építészeti munkásságával Tata város barokk épített környezetének kialakításában éppen akkora hatású alkotó személyiség volt, mint természeti környezete átalakításában Mikoviny Sámuel. Méltán ő a névadója a településfejlesztési programunknak.

Átfogó településfejlesztési szempontok

A Fellner Jakab településfejlesztési program kilenc részprogramot tartalmaz. Mindegyik részprogram kidolgozásának és végrehajtása alapvető feltétele a lehető leggondosabban elkészített és folyamatosan karbantartott térképállomány, az ingatlan-, illetve épületnyilvántartás, a közterületek – utak, járdák, parkok, műtárgyak stb – felmérési anyaga, a részletes közműtérképek, fa-és növényvédelmi dokumentáció. Ezek együttesen adják majd mindenki számára hozzáférhető módon „Tata épített és természeti környezetének leltárját” Kiemelten kezeljük a kulturális örökségvédelem alá tartozó épületeket, a helyi védett épületeket. A védendő utcaképeket, térfalakat felmérjük, a tatai építészeti elemkincset (jellemző tömegek, ablakok, kapuk, homlokzati részletek, tetőfelépítmények, vasrácsok, közterületi műtárgyak, kerítések stb.) összeállítjuk „Tata építészeti nyelve” címmel. Ezt nagy haszonnal forgathatják az ingatlantulajdonosok, építészek, kivitelezők.

Ugyanez vonatkozik a közterületek felmérésére, a közműtérképekre, a növényzet felmérésére, favédelmi tervekre. Ez a minden részletre kiterjedő leltár az alapja mindennemű rekonstrukciónak, fejlesztési elképzeléseknek. Ez az adatbázis határozza meg a város értékeit, értékrendjét, habitusát, belső összefüggéseit.

A településfejlesztés alapvető sajátossága az, hogy mindennemű fejlesztésnek Tata kisvárosias jellegéhez kell igazodnia. A város jelenlegi – a kisvárosias jelleget magas színvonalon tükröző – értékes épületegyüttesei, az ezt átszövő, egységbe foglaló növény-és vízivilága olyan kiterjedten jelen van, hogy ebbe az együttesbe nagyobb tömegű lakó-és középületek nem, vagy csak nagy körültekintéssel helyezhetők el.

Tervezünk egy időszakos kiadványt Tata építészetének bemutatásáról, amelyben a jól sikerült épületeket, felújításokat, megmentett, vagy megtalált részle-tek, közterületi elemek, szép növénytelepítések jelennének meg. Nagy figyelmet fordítunk a portálok, cégérek, feliratok minőségére, környezetbe, városi „tájba” való beillesztésükre. Több kategóriában „Tatai Örökség Díjat” alapítanánk, amelyet minden évben értékelnénk. Létrehozunk egy városszépítő alapot, amelyre több kategóriában lehetne évente pályázni. Nagy empátiával megörökítenénk a város „sebeit” is, az elhanyagolt épületeket, elrontott homlokzatokat, részleteket, lepusztult közterületeket, de rendetlen magánkerteket is. Ezt a tatai „citrom-díjat” humoros akciók keretében adnánk át a tulajdonosoknak, azonnal felajánlva a segítségünket az adott rész felújítására.

Létre kívánunk hozni egy csak Tatára jellemző közterületi elemkincset, amelyben megvizsgáljuk a Tatán történelmileg kialakult közvilágítási lámpák, korlátok, padok, kerítések, burkolatok, utcanévtáblák, hirdető oszlopok, kioszkok stb. családjait. Erre az elemkincsre alapozva térünk át fokozatosan Tata közterületein. Ez a kisvárosi éptítészeti nyelv új, rendezett, magas minőségű egységbe foglalja majd Tata közterületeit.

Támogatunk magánerős infrastruktúra és intézményfejlesztési beruházáso

kat, ahol a város érdekében igyekszünk olyan településrendezési megállapodásokat kötni, amelynek keretében az adott beruházás részbeni közcélúságát és közhasznúságát biztosítani lehet.

Minden fejlesztés, rekonstrukció esetében összefüggő, összetartozó együttesekben gondolkodunk. Ezek együtthatása biztosíthatja a hosszú távú fenntarthatóságot, azt, hogy ezek nem magányos szigetek lesznek a város szövetében, hanem kisugárzó hatásukkal a tágabb környezetükre is jótékony hatással lesznek. Erre mutatunk be példákat.

Szép – és egyes részleteiben már megvalósult, vagy konkrét tervekkel, elképzelésekkel rendelkező – példa a Cseke-tó környezetében egymást erősítő beruházás-sorozat:

  • a pálmaházból mintaszerűen kialakított Pálma Rendezvényház 2007. májusában nyitotta meg kapuit az Angolkert szívében, hozzátartozik a vele szoros együttműködésben üzemelő Hotel Kristály patinás, 1770 óta működő szállodája, amely átalakítás, bővítés alatt áll;
  • tervezzük a XVIII. század legmagasabb szintű kertépítészetét felmutató, különleges dendrológiai értékekkel bíró Angolkert rekonstrukcióját;
  • folyik a Rendezvényház tőszomszédságában a Kristály-fürdő rekonstrukciójának a tervezése;
  • az előbbiek közvetlen szomszédságában lévő Jenő malom rekonstrukcióját tervezzük, ennek keretében az épületben Malommúzeumot alakítunk ki, ahol pl. Tata malmait működő makettekkel mutatjuk be;
  • az Angolpark végéhez csatlakozó Pezsgőgyár épülete 1770 körül épült, rekonstrukciója a borászatot, borturizmust szolgálhatja;
  • a Tatai edzőtábor a hajdani Angolparkból hasította ki területét, ennek valamilyen mértékű visszacsatolását meg kellene vizsgálni, az edzőtábor rekonstrukciója során az Angolkerttel való együttélést fontos szempontként kellene kezelni.

Egy másik példa a Kossuth tértől az Esterházy-kastélyig és az Öreg-tóig terjedő sáv átépítése:

  • a Kossuth tér nagyszabású és egész Tatára kisugárzó hatású átépítésének tervei készülnek, ehhez szervesen hozzátartozik a Szent Kereszt plébániatemplom környezetének Fellner Jakabhoz méltó rekonstrukciója;
  • tervezzük a Hősök terének az átépítését is – továbbvive a Kossuth téren megfogalmazott megoldásokat, hozzácsatlakoztatva a volt zsinagógát, amely Tata egyik különlegességét – a Görög-Római Szobormásolatok Múzeumát – rejti magában;
  • a Kossuth tér és a Hősök tere közötti sávban – a Rákóczi és a bercsényi utca közötti két utcára néző –, ma rejtett értékeket mutató beépítés fejlesztésének tanulmányterveit készíttetjük el a közeljövőben;
  • A Görög-Római az Esterházy kastély rekonstrukciós tervei készen Szobormásolatok Múzeuma a hajdani zsinagógában állnak, a bele kerülő funkciók újbóli véglegesítése után véleményünk szerint elodázhatatlan a rendkívüli értékű együttes korhű megújítása;
  • a kastély körül és előtte lévő park rekonstrukcióját a kastély korhű megújításával együtt kell elvégezni;
  • a volt Esterházy-lovarda rekonstrukciója szorosan kapcsolódik a kastélyegyütteshez;
  • tervezzük a hajdan az Esterházy-kastélyhoz tartozó Rákóczi út-Malom köz-Hajdú utcai háromszög alakú műemléki értékű ingatlan funkcióváltását.

Ugyanez vonatkozik az tatai Vár és a várkörnyék összetartozó elemeinek rekonstrukciójára is. Minden magánerős fejlesztés esetében megvizsgáljuk, hogy annak hosszútávú fenntarthatósága érdekében mekkora közterületi és épület környezet tartozik hozzá, amelyet valamilyen módon be kell vonni a fejlesztésbe, azzal összehangolva.