Tata adott otthont a Földtani Veszélyforrás Konferenciának

Június 13-án és 14-én Tatán rendezték a XII. Földtani Veszélyforrás Konferenciát az Old Lake Golf Hotelben.

 

A Földtani Veszélyforrás Konferencia sorozat bő két évtizedes történetében az egyes találkozók tematikáját az állandó témák mellett a szervezők az éppen aktuális eseményekhez igazították. Így volt ez a csapadék rekordot döntő 2010-et követő években is, mikor a közel ezer földcsuszamlás, partfalomlás, pincebeszakadás, továbbá az Ajka-kolontári gátszakadás is történt, vagy a Dunai és Balatoni magaspartok EU-s támogatásból biztonságossá tett településein  végzett munkák köré szervezett konferenciák esetében is.

Oszvald Tamás geológus, a konferencia elnöke Tatán elmondta: - 22 éves története van ennek a konferenciának, először még Partfal Konferencia néven indult el, egy partfalveszély elhárítási kormányprogram tudományos háttereként. Az idő elteltével később már nem csak a partfalakkal foglalkoztak, hanem a beszakadó pincékkel, bányakárokkal, földcsuszamlásokkal is. Manapság pedig aktuális a karsztvíz visszatérése okozta károkról beszélni, ezért hozták el az eseményt Tatára, ahol a visszatérő karsztvíz okozza a legnagyobb gondot. Oszvald Tamás hozzátette: - Ez is egy földtani veszélyforrás, hiszen a karsztvíz földtani közegben áramlik, s a jelenleg zajló események történetét, valamint várható jövőbeni hatásait a tudomány tudja a legjobban feltárni.

A felszín alatti víz regionális emelkedése, vagy süllyedése egy a földtani veszélyforrások közül, mely bekövetkezhet természetes hatásokra és emberi beavatkozás következményeként is. A vízszint emelkedése nem csak földcsuszamlások kiváltásának fő okozója lejtős területen, vagy partmenti zónában. Az 1800 évek második fele óta működő mélyszinti szén- és az 1950-es  években indult mélyszinti bauxitbányák biztonságos termelését a karsztvízszint radikális süllyesztésével lehetett biztosítani. Másodlagos hatásként jelentkezett, hogy több olyan területen visszavonult a víz, száradt ki a felszín, amely számos település számára előny volt, hiszen új, akár belterületi fejlesztési területek váltak ezáltal elérhetővé. A bányászat felhagyásával elindult a karsztrendszer regenerálódása, visszatöltődése, ezt követően „megszólaltak” a források, a mára lakó-, vagy kereskedelmi hasznosítású területek újra vizenyőssé váltak. Tata és több más Dunántúli település is tapasztalja ezt a jelenséget, mely nem csak az adott települések problémája, hiszen a bányászat során kitermelt nyersanyagok az egész társadalom előnyére szolgáltak. A kialakult katasztrófahelyzeteket igaz egyedileg kell kezelni, de nem egyedi problémaként. A konferencia jó lehetőség volt arra, hogy az érintettek első kézből tájékozódjanak a jelenség általánosságáról és egyediségéről, a megoldási lehetőségekről.

Dr. Hoffmann Imre közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkár a  konferencián úgy nyilatkozott: - Tata a legalkalmasabb hely arra, hogy a karsztvízszint emelkedésből fakadó problémákat megvitassák a szakemberek. A káros hatások csökkentése érdekében a kormány segítséget nyújtott, amikor 2017-ben egy kormányhatározatban intézkedett arról, hogy 327 millió forintot biztosít Tatának a közvetlen károk elhárítására. Az Országos Vízügyi főigazgatóság is komolyan foglalkozik a problémakörrel és jelenleg egy KEHOP program működik a területen lévő feladatok megoldása érdekében, hiszen ebben a térségben 10 ezer négyzetkilométert érint a karsztvízszint emelkedése.

Városunkban az elmúlt évek során a vízrendezéshez kapcsolódó munkák számos eredményt hoztak. Ilyen volt többek között a Réti 8-as tó és az Angolkert rehabilitációja, a Malom-patak megújításának első szakasza, a Fényesen a katonai medence megújítása, a kastélykertben a forrás-tó helyreállítása és a Hajdú utcai munkálatok, valamint a Kismosó-patak közelmúltban befejezett mederrekonstrukciós munkálatai. A témában Michl József polgármester elmondta: - Nagy megtiszteltetés, hogy a konferencia szervezői Tatára hozták a szakmai találkozót, hiszen ez egy nagyon szűk körű, jeles szakemberekből álló közösség, amely számos előadás témájában foglalkozik városunkkal. Michl József a helyszínen „Tata, a vizek városa” címmel tartott előadást, mellyel kapcsolatban kiemelte: - a visszatérő források kapcsán még nagyon sok dolgunk van, de jól haladunk előre. Most következnek azok a területek (Május 1.út, Kazincbarcikai út), ahol a vízsüllyesztés helyben, kisebb területen megoldandó feladat, és a Malom-patak medrének rekonstrukciója is folytatódik a nyár folyamán.

A Földtani Veszélyforrás Konferencia két napján számos témáról szóltak az előadók, többek között a felszín alatti vizek szintváltozásának környezeti- társadalmi hatásairól, az épített környezetet veszélyeztető felszínmozgások méréséről, a lejtős tömegmozgások preventív és kárfelszámoló módszereiről, a földtani veszélyforrásokhoz való alkalmazkodásról valamint a katasztrófavédelem, a polgári védelem szerepéről a földtani katasztrófák során.