A koronavírus információs vonal telefonszáma: (06-80) 277-455; (06-80) 277-456

Elválaszthatatlanul összetartozunk…

Tata Város Önkormányzata szervezésében június 4-én rendeztek megemlékezést a nemzeti összetartozás napján Tatán, Kárpát-medencei testvértelepüléseink delegációinak részvételével.

A megemlékezés virágainak elhelyezése a szőgyéni emlékkeresztnél kezdődött  a Mindszenty téren. A keresztet 2015-ben Tata Város Önkormányzata állította Szőgyén Község Önkormányzatának segítő közreműködésével, a Felvidékről 1947-48-ban elűzöttek szenvedéseire emlékezve. A kereszt a szőgyéni alkotó, V. Smídt Róbert fafaragó keze munkáját dicséri. A rajta függő korpusz eredetijét a Méry család menekítette át a határon, a 18. században készült alkotást a család ajánlotta fel a városnak. A másolat a szintén szőgyéni Baracska Árpád műhelyében készült, 2015 júliusában Szőgyén Község Önkormányzata ennek a keresztnek az ikerpárját avatta fel Szőgyénben.

A tatai megemlékezés koszorúzással folytatódott a Nemzeti Összetartozás terén álló emlékoszlopnál. A nemzeti összetartozás napja az I. világháborút lezáró versailles-i békeszerződés évfordulójára emlékező nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés. Tata Város Önkormányzata a Nemzeti Összetartozás terén felállított emlékoszloppal, melyet V. Smídt Róbert szőgyéni fafaragó készített, tisztelettel adózik a trianoni békediktátum áldozatai, a jogfosztottá vált, megalázott milliók, a szétszakított családok, és kisebbségi sorsba született utódaik előtt, akikkel – húzódjanak bárhol is az országhatárok – elválaszthatatlanul összetartozunk. A nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy az 1920-ban több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Városunk a törvény megalkotása óta határon túli magyar testvértelepüléseink képviselőivel együtt emlékezik meg a trianoni békediktátum évfordulójáról, és velük együtt tesz hitet a magyar nemzet oszthatatlansága és összetartozása mellett.

A koszorúzást követően a megemlékezés harmadik állomásán, a Kossuth téri  Országzászlónál folytatódott, ahol megosztotta gondolatait:

Michl József Tata város polgármestere,

Vígh Gábor Szőgyén polgármestere,

Fülöp László Zsolt Szováta polgármestere, és

Nyilas Leonov Anita, a Magyarkanizsai Községi Tanács tagja, a délvidéki Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.

Michl József a helyszínen kiemelte: - Három olyan kapaszkodónk van, amit az életünk során soha nem téveszthetünk szem elől, mert csak a segítségükkel van esélyünk minden nehézséget, szomorúságot, gyengeséget túlélni. Az első a hitünk: a Kossuth téren álló Országzászlón két angyal tartja a magyar címert, s az angyalok létezésére talán a legszebb magyarázatunk az, hogy azért van szükségünk rájuk, mert a legszebb példái annak a hitnek, hogy belőlünk is lehet majd egyszer jó. Trianon katasztrófáját hosszan sirattuk már elődeinkkel együtt, de ez a közel 100 esztendő mégiscsak ránevelt minket valamire, ami a másik kapaszkodónk lehet, ez pedig az önuralom. Az az uralom, amelynek gyakorlását mindig, minden körülmények között önmagunkon kell kezdeni, mert csak így van esélyünk a környezetünket megváltoztatni. A harmadik kapaszkodó pedig mely nélkül nem lehet erős életet élni, az állhatatosság: csak az állhatatosság képes átsegíteni minket minden olyan keserven, amelyről azt hisszük, már nem lehet rajta segíteni, ám állhatatossággal újra és újra nekifuthatunk, s képesek vagyunk tovább menteni mindent, amit őseinktől örököltünk- csupán így van esélye ennek a nemzetnek, ennek a hazának. Adja Isten, hogy határon túli testvértelepüléseink iskoláiban, templomaiban ki ne fogyjon a magyar szó, a magyar szív és a magyar gondolkodásmód! Ebben erősítsen minket a Mindenható – fogalmazott a Kossuth téren Tata polgármestere.

Öt évvel ezelőtt, 2013. június 4-én mutatta be az önkormányzat azt az alkotást, amely Tata és Kárpát-medencei testvértelepülései összetartozását jelképezi. Egy Babits Mihály idézet, a „nem holt rög, hanem élő lélek” felirat került a műre, melyet szintén V. Smídt Róbert készített. Az alkotás öt részből áll: a művész szándékai szerint a középső elem jelképezi az anyaországot, azaz csonka Magyarországot. Az ezt körülölelő másik négy elem pedig Felvidék, Erdély, Délvidék és Kárpátalja jelképe. A nemzeti összetartozás-napi rendezvényeinken körünkben lévő szőgyéni, szovátai és magyarkanizsai delegációk évről-évre hazavisznek egy-egy elemet az alkotásból, majd a következő év június 4-én az összetartozás jelképének felvidéki, erdélyi és délvidéki darabjait hazahozzák – visszahozzák Tatára. A delegációk vezetői a Kossuth téren idén is összeállították az alkotás darabjait, összetartozásunk jelképeként.

A Kossuth téri megemlékezést követően a Fischer-házban mutatták be Vinczeffy László Munkácsi Mihály-díjas atyhai képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának „Fénytörések” című festészeti és szobrászati kiállítását, melyet Molnos Ferenc szovátai önkormányzati képviselő nyitott meg. A kiállítás június 22-ig látogatható.

A rendezvényen közreműködött: Jenei Márta, Berényi Kornélia (Szőgyén), Petrozsényi Eszter színművész és a Menner Bernát Zeneiskola Fúvószenekara Belső Máté vezénylésével.